Azt valljuk, hogy a hitben mindenki egyenlő, legyen roma vagy magyar, imáinkkal ugyanolyan közel kerülünk az Úrhoz.

Egyetértünk Dr. Székely János püspök úr 2015-ös beszédével, melyben arra emlékeztetett minket a harmadik vatikáni zarándoklat előtt, hogy régen a hazai cigány családokban erősebb volt a vallásosság, és jó volna, ha a hit újra központi szerepet töltene be a cigányok életében. Ez is kell ugyanis ahhoz, hogy a cigányság elfoglalhassa méltó helyét a társadalomban.

Kiemelt feladatunknak tartjuk a cigányság hitéletének támogatását és lelki épülését.

Egyesületünk célja – melyet alapító okiratunkba is belefoglaltunk -, hogy a keresztény lelkületű és szellemiségű személyek jótékony célú közösségét és összefogását megszervezzük és működtessük.

Mindezen belül pedig segítséget és támogatást nyújtsunk a rászorulóknak, kiszolgáltatott helyzetben lévőknek – így elsősorban nehéz sorsú gyermekeknek, öregeknek, betegeknek, fogyatékkal élőknek, hajléktalanoknak, természeti és más katasztrófák áldozatainak –, támogassuk a keresztény hitért tenni vágyóknak, zarándokoknak, missziót teljesítőknek, illetőleg, hogy a társadalom és az egyének számára hasznos tevékenységet végezzünk.

A magyarországi cigányság számára kiemelt fontosságú a csatkai búcsújáróhely, így nem is volt kérdéses, hogy az Áldott Kereszt Egyesület gondjaiba veszi a kegyhelyet. A felújítás után méltó helyet ad a csatkai keresztnek, a hívők százainak és mindannak az eszmének, amit az Egyesület képvisel.

Aprócska település bújik meg a Bakony keleti szélén, Komárom-Esztergom megyében. Csatka nevéhez azonban – bármilyen piciny falu is – csodás gyógyulás és több mint 10 éve pápai áldás is köthető. De a történet sokkal korábban kezdődött. Csatkát ugyanis már 1357-ben megemlítették írásos források, egy akkoriban alapított pálos kolostor kapcsán. Bár csoportos zarándoklatokról csak később szólnak feljegyzésnek, már 1792-ben is egy csodás gyógyulást tulajdonítottak a csatkai Szentkútnak és a mellette lévő kápolna erejének. Egy vak ember, Meizler Vilmos kapta vissza a szeme világát a legenda szerint. A búcsújárók azonban úgy tartják, hogy a Szentkút vize segít a lábfájósokon és a bénákon is, így sokan hazaviszik magukkal a forrás vizét, hogy otthon maradt betegeiken segítsenek.

A szokások szerint a búcsúsok éjjel a Veszprémi egyházmegyéhez tartozó templomban ájtatoskodnak és bár korábban főként magyarországi cigányok látogatták áldásért esengve, az utóbbi évtizedekben egyre növekszik a dél-szlovákiai magyar falvakból érkező zarándokok száma is. Az Áldott Kereszt Egyesület megalapítója, Kövesi Csaba épp ezért döntött úgy, hogy a kegyhelyet és a kápolnát körülvevő területet fel kell újítani, hogy a látogatók hitükhöz méltó körülmények között imádkozhassanak. Az épület renovációja és a környezet rendezése immár tökéletes helyet biztosítanak a csatkai kereszt számára is.

A csatkai búcsújáróhely fontos szerepet tölt be a cigánypasztorációban, hiszen itt már nemcsak magyarul és németül, de cigányul is celebrálnak szentmisét.